Épületeink energiafogyasztása a viszonylag olcsó olaj és földgáz hosszú időszakában nem volt fontos kérdés. Az 1973-ban és 1979-ben lezajlott „olajválságok” után viszont már hazánkban is beindultak az energiaracionalizálási programok, az energia auditálások, amelyeknek során már vizsgálták az épületek és egyéb létesítmények energiafogyasztását és javaslatot tettek annak csökkentési módjaira.

Jelentős lökést adott ennek a folyamatnak az Európai Unió 2002/91 sz. irányelve, amelyet 2002. december 16-án fogadtak el, és amely a tagországoktól 2006. január 4-től írja elő az „Épületenergetikai követelményrendszer és tanúsítás” jogi kereteinek életbeléptetését.

Korábban vizsgálatok alapján világossá vált, hogy egyrészt „az akkori tendenciák mellett az EU 2030-ra 70%-os energiahordozó importra számíthatott”, másrészt az épületek a teljes energiafogyasztás 40%-át képviselik, harmadrészt a nagy fosszilis energiahordozó felhasználás jelentős környezeti terhet is jelent.

Hazánkban a vonatkozó négy rendeletből eddig egy jelent meg (az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), ez igen részletesen taglalja az épületek tervezése során elvégzendő számításokat. A tanúsításra vonatkozó rendeletek előkészítő stádiumban vannak. Nemsokára az épületek építésén túl az eladáshoz, bérbe adáshoz és felújításhoz is energetikai tanúsítványt kell majd mellékelni.

Az új épületekre vonatkozó 7/2006 (V.24.) tárca nélküli miniszteri rendelet szigorú keretek közé szorítja az 50 m2 -es és annál nagyobb új épületek szerkezeteinek hőátbocsátási tényezőit (W/m²K-ben), fajlagos hőveszteségét (W/m³K-ben) és összes éves energiafogyasztását (kWh/m²K-ben). Ez utóbbit 90-260 kWh/m²K közé engedélyezi, az épület lehűlő felületének és fűtött térfogatának függvényében. Mindezeket a tervezés és kivitelezés során kell biztosítani.

A rendelet szerint járva el új épületeink eddigi mintegy 25-35 W/m³ fajlagos hőveszteségét 7-20,5 W/m³-re csökkentjük. Ezzel arányosan a nem megújuló energiafogyasztás is csökken.

A rendelet előírásait a 2006. szeptember 1-től beadott engedélyezési tervekkel kapcsolatban már be kell tartani, azaz minden ilyen tervdokumentációnak azóta kötelezően szerves részét képezi az épületenergetikai számítás, amely bizonyítja, hogy a tervezett és kivitelezendő épület számított éves összes energiafogyasztása nem fogja meghaladni a megengedett értékét.

Ennek tanúsítása — a további rendeletek tervezetei szerint — új épületekre vonatkozóan elképzelhetően 2008. január 1-től, meglévő és közületi épületekre pedig 2009. január 1-től válik kötelezővé, épületek használatbavételéhez, eladásához, bérbeadásához és nagymértékű rekonstrukciója esetén. Ez az ütemezés feszes, időbeni rendelettervezet jóváhagyást, tanúsítói vizsgáztatást, mérnök-, és építészkamarai regisztrációt feltételez. A hiányzó három rendelet a vizsgatematikát, a vizsgára befogadott szakemberek kritériumait és a 20 kW-nál nagyobb teljesítményű fűtő-, valamint a 12 kW-nál nagyobb teljesítményű légkondícionáló-rendszerek és berendezések vizsgálati feltételeit és követelményeit hivatott előírni.

Fentiekből láthatóan épületeink energiafogyasztása nagy terheket ró a tulajdonosaikra és az országunkra, korszerű építési technológiák, gépészeti megoldások alkalmazásával, és az új épületenergetikai követelmények betartásával viszont ezt a terhet korlátok közé tudjuk szorítani.